A „Gyakran Ismétlődő Kérdések” (GYIK) az Irányító Hatóság részére a Helyi Leader Akciócsoportok képviselői, munkaszervezeteik munkatársai, valamint egyéb ügyfelek által feltett, a III. tengely HVS keretében támogatott intézkedései, valamint a későbbiekben a LEADER támogatások felhasználásának feltételeivel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat tartalmazzák tematikus bontásban.

A GYIK  mind az Irányító Hatóság, mind pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról, valamint a www.umvp.eu honlapról is elérhető.

 

Az Irányító Hatóság a GYIK dokumentumokat legfeljebb 10 naponta frissíti az adott időszakban kérdés-válasz levelezésekkel.

A GYIK között nyilvánosságra hozott kérdés-válasz levelezésekben kizárólag az IH által már kiküldött válaszok találhatóak, a kérdést feltevő érintett fél és/vagy címzett megjelölése nélkül.

Az IH és/vagy az MVH felé kérdések megfogalmazása előtt erősen ajánlott a GYIK válaszok áttekintése.

Reményeink szerint a GYIK hasznos segítséget nyújt Önöknek a kérelmek előkészítése során.

 

Üdvözlettel,

                                                                                          dr. Forgács Barnabás

 

 

 

 A 123/2008 FVM rendelet 3§ (1) a.pont szerinti falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyet alakítanák ki közösségi helységekkel. A beruházás a rendelet 4. sz mellékletében szereplő falu központjában egy elhanyagolt, foghíjas telken valósulna meg. A 4 napraforgós besorolású, 9 férőhelyes, rekreációs, sportolási, kikapcsolódási lehetőségekkel rendelkező új szálláshely együttműködve helybéli szolgáltatókkal további programokat is nyújtana. Az új épület helyi vállalkozók közreműködésével épülne, és az üzemelés során helyi munkaerőt foglalkoztatna.

 

A HVS az ökoturizmus fejlesztését, a vidéki vendégfogadás fejlesztését a térség fő kitörési lehetőségének tekinti. A HVS gazdaság és falufejlesztési javaslataiban megfogalmazott megoldásokkal az elképzeléseim összhangban vannak, viszont az egyes megoldási javaslatokban szerepeltetett maximális projektméreteket a beruházásom túllépné. Kérdéseim: Mondhatja-e a HACS, hogy a tervezett beruházásom egyedül a mérete miatt nem illeszkedik a HVS-hez? Ha több megoldási javaslathoz is illeszkedik a projektem, akkor ezen javaslatokhoz kapcsolódó projektméretek összege lehet-e az irányadó projektméret? A pályázatok pontozása, rangsorolása után a HACS dönt, hogy mely pontszám fölött adható támogatás? Ha a HACS dönt a ponthatárról, ezt milyen elvek, szabályok alapján számolhatja ki? A pontozás szabályosságát, mely szervezet felügyeli?

 

Az FVM rendeletben a támogatás maximális összege 200000 euronak megelelő forintösszeg, a minimális támogatási összeg pedig 1200 euro forintösszege. A HACS-ban ezzel szemben egy megoldási javaslathoz max. 50000 euro nagyságú projektméret képzelnek el, a minimális projektméretre pedig 1000 euro a HACS elképzelése. A rendelet 3§(1)a.pontjában megfogalmazott 1.támogatási célterületen belül, egy 9 férőhelyű, minőségi szálláshely kialakítása kapcsolódó szolgáltatásokkal elérheti a 220000 euro forintösszeget. Egy ilyen nagyobb összegű projekt - mely megfelel a rendelet egyéb követelményeinek is - nehéz helyzetbe kerülhet a pontozásnál a ponthatárok kialakításánál, ha a HACS szerint a mérete (és csakis a mérete) miatt nem illeszkedik a VHS-hez.

Dr. Forgács Barnabás az UMVP III. tengelyének forrásairól szóló tájékoztatójában kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági válságban a legfontosabb a vidék gazdasági fejlesztésének előtérbe helyezése a jövedelem-termelés és a foglakoztatottság javítása érdekében. A rendelet és a HVS céljai között ellentmondást érzek. Azt gondolom, hogy a források elaprózása, szétforgácsolása a HVS által elvárt projektméretekre jelen gazdasági körülmények között nem teremtene új munkahelyeket és kevébé szolgálná a vidéki gazdaság fejlődését.

Remélem válaszuk megerősít abban, hogy érdemes egy komplex pályázatban gondolkodnom, melynek eredményeként hamarosan egy színvonalas, minden igényt kielégítő falusi vendégház kezdheti meg működését.

A támogatott projektméretet a LEADER elveknek megfelelően a HACS tervezte meg a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kialakítása során. Az Önök esetében a HACS célja valószínűleg több kisebb projekt generálása, és nem néhány nagyobb ötlet támogatása volt.

Azonban, a turisztikai tevékenységek ösztönzéséről szóló jogcímrendelet lehetőséget nyújt mindenki számára, hogy az abban meghatározott követelmények figyelembe vétele mellett, támogatási kérelmet nyújtson be.

Abban az esetben, ha az Ön projektmérete eltér a HVS-ben meghatározottól, a HVS-hez való illeszkedés vizsgálatakor, esetlegesen megállapítható, hogy nem illeszkedik ahhoz. Ilyen esetben a HACS-nak jogában áll a rendelet mellékletében szereplő értékelési táblázat erre vonatkozó szempontjára a minimális pontszámot adni, azonban ez nem jelenti a kérelem elutasítását.

 

A pontozás szabályosságát az MVH felügyeli. Az MVH és a LEADER HACS közötti esetleges pontszámeltérés esetén a végső döntést az IH által felügyelt Forrásallokációs és Programvégrehajtás Felügyelő Bizottság (továbbiakban: FAB) hozza meg, javaslatát megküldi a MVH-nak és a LEADER HACS-nak.

 

A helyi akciócsoportok munkáját a közösség területén élők közül bárki segítheti. Regisztrálhat a munkaszervezethez, így segítve ötleteivel, elképzeléseivel a térséget, illetve a települését, lakhelyét.

 

Magánszálláshely kialakítása esetén elegendő, ha lakóépületnek van nyilvánítva vagy életvitelszerűen ott kell tartózkodnia a tulajdonosnak is? Ugyanazon a helyrajziszámon két épületben is kialakíthatunk magánszálláshelyet?

Válasz:A 23/2007 (IV.17.) FVM rendelet 19.§ alapján:„(11) Támogatási, valamint kifizetési kérelem tekintetében a támogatás alapjáta) természetes személy, illetve 1-es áfa kóddal rendelkező kérelmező esetében a bruttó,b) 2-es és 3-as áfa kóddal rendelkező kérelmező esetén a nettó elszámolható kiadás képezi.” Ideiglenes lakcím megfelelő.Igen, adott helyrajzi számon két épületben is kialakítható magánszálláshely az egyéb vonatkozó követelményeknek való megfelelés mellett. 

Vadász társaság mely egyesületként van bejegyezve - milyen támogatási intenzitásra pályázhat?!

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal  138/2008. (X. 18.) számú közleménye alapján a támogatás mértéke non-profit szervezet esetén:

 

Teljesen új falusi szálláshely építésére lehet pályázni? Jelenleg egy másik épületben lakik a szállásadó és a falu határában hozna létre egy új szálláshelyet, mely jelenleg nem a lakcíme, de ugyanahhoz a településhez tartozik.

Új épület létrehozásának nincs akadálya, a 137/2008 (X.18.) FVM rendelet alapján támogatható projekt.

A beruházással érintett ingatlanon azonban ideiglenes lakcímmel kell, hogy rendelkezzen.

 

A pályázó székhelye szerinti Leader csoporthoz vagy a beruházás helye szerinti Leader csoporthoz kell beadnia a pályázatot?

Amennyiben a pályázó székhelye nem felel meg a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt településnek, de a beruházás helye igen, mint telephely, akkor beadhatja a pályázatot?

"A rendelet 4. számú melléklete szerinti településen székhellyel, telephellyel rendelkező mikrovállalkozás (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó).

A rendelet alapján kizárólag olyan fejlesztések támogathatóak, amelyek megvalósulásának helye az ügyfél lakóhelye, székhelye, telephelye vagy fióktelepe"

 

A 137/2008 (X. 18.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdése alapján az ügyfélnek a fejlesztést a  4. számú mellékletben szereplő településen vagy külterületén, lakóhelyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén; a vadászatra és a halászatra jogosult ügyfélnek a 4. számú mellékletben szereplő településen vagy külterületén fekvő jogszerűen használt ingatlanán kell megvalósítania. Illetve a (3) bekezdés szerint az ügyfél székhelye vagy telephelye szerint illetékes LEADER HACS vagy HVK tervezési területén megvalósuló fejlesztések támogathatóak.

A fenti feltételeknek megfelelő fejlesztés helyszíne szerinti településen illetékes Helyi Akciócsoporthoz kell beküldeni a kérelmet.

 

  

Felmerült a kérdés vidéki örökség megőrzése jogcím kapcsán, hogy a támogatási kérelemben mivel kell igazolni a helyi illetve országos védelem alatt állás tényét. Azt az információt kaptuk, hogy a tulajdoni lapon szerepelnie kell ennek a rájegyzésnek. Helyi védelem alá önkormányzati rendelettel vett ingatlan esetén igazolja-e az önkormányzat által hitelesen kiállított rendelet kivonat ezt a tényt?  

Igen, helyi védelem alatt állás esetén az önkormányzat által hitelesen kiállított rendelet kivonat igazolást jelent.

A 138/2008. (X.18.) FVM rendeletben ismertetett, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásához kapcsolódó pályázattal kapcsolatban az alábbi kérdésekkel fordulunk Önökhöz:

 

 

Az Építési Normagyűjtemény és a Gépkatalógus csak az MVH honlapján érhető el. A gépkatalógus MVH regisztrációs szám nélkül is elérhető, azonban az ÉNGY nem. Az ÉNGY alapját a TERC költségvetés készítő program képezi, így abból megkezdhető a munka.

 

Érdeklődnék, hogy ha egy műemlék jellegű templomról van szó a pályázatban, akkor a templom szigetelése pályázható - e?

 A helyi vagy országos védelem alatt álló templom külső felújítása keretében a szigetelés támogatható.

 

A helyi védettség alatt álló park felújításának keretében tervezzük egy csobogó kiépítését, ami lényegében látvány térelemnek minősül, viszont nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ez ebben a formában jogosult-e támogatásra. Ha a védettség alatt álló területet rehabilitáljuk, belefér-e ennek a csobogónak a kialakítása is?

A csobogó kiépítésére a 2. célterület, vagyis a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása keretében van lehetőség, mint látvány térelem.

Amennyiben a fejlesztés tárgya (templom) az egyház tulajdonában van, akkor az egyház a 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja alapján jogosult támogatási kérelem beadására. Amennyiben a fejlesztés tárgya (járda) nem az egyház, hanem az önkormányzat tulajdonában van, akkor a hivatkozott rendelet hatályos szövege szerint a támogatás igénybe vételének feltétele az önkormányzattal történő megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtója jogosult a beruházást megvalósítani. Partnerség létrehozására nincs szükség, csak ezen megállapodás megkötésére, amelyre vonatkozóan a rendeletben szabályozott feltételeken kívül nincs egyéb kritérium.

 

Egy település a falumegújítás keretében meglévő parkját szeretné felújítani és bővíteni. Parképítési tervvel rendelkezik. A parkba ültetendő növények az építés, vagy a gép, eszköz elemek közé tartoznak-e?

 

A növényekről 2 árajánkat szükséges?  Ezt is fel kell vetetni majd a "Gépkkatalógus"-be?

A parkosítási munkák egy része az ÉNGY alapján számolható el. A növények nem ezen kategóriában sorolható így beszerzésük érdekében 2 árajánlat becsatolása szükséges.   Természetesen ezeket (növényeket) nem kell és nem lehet felvetetni a gépkatalógusba.

Amennyiben a jogosult településen működő Non-profit szervezet üzemeltetési-kezelési szerződést köt legalább az üzemeltetési időszak időtartamára az önkormányzattal, akkor a szervezet adhat be a játszótér kialakítására kérelmet. A 135/2008 (X.18) FVM rendelet 3 § (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célterület alapján nem vehető igénybe támogatás „c) gyűjteményes növénykertek és történeti kertek rendbetételére”. A nyitvatartási időre szóló korlátozást a játszótér esetében nem alkalmaz a rendelet. Ennek megfelelően kérelmük a fentiek szem előtt tartása mellett megvalósítható.

Kérdésük második részére válaszolva: Nem, a színpad a használati térelemek közé nem sorolható, kialakítása nem támogatott.

A falumegújításra és fejlesztésre igénybe vehető támogatásokkal kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel, melynek megválaszolásához kérem segítségüket:

 

1. Ravatalozó felújításakor támogatott tevékenység-e, az előtte kialakítandó térkövezés.

2. Épületfelújításakor telekhatáron belül kialakítható-e térkövezett kapubejáró.

3. Park kialakításakor támogatható-e szabadtéri színpad kialakítása?

 

A 135/2008 (X.18) FVM rendelet elszámolható költségek között szerepel „2.6 sétaút és térburkolat kialakítása;”, ennek megfelelően lehetőség van ravatalozó előtti térkövezésre, valamint épület felújításhoz kapcsolódón is mód van telekhatáron belül térkövezésre. Színpad kialakítása nem támogatott.

A településen a játszótér kialakítására a helyi sportegyesület vagy egy helyi alapítvány kíván pályázni, az ingatlan, amelyen a játszóteret kialakítanák, önkormányzati tulajdonban van.

A Vhr. 27.§. b) pontja szerint lehet-e megvalósítani?

b) ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más személy jogával terhelt ingatlanon

valósul meg, az azt igazoló teljes bizonyító erejű okiratot, miszerint az ügyfél jogosult

a beruházást megvalósítani, és az ingatlant az üzemeltetési kötelezettsége lejártáig

használni;

Ha, igen, akkor milyen a bizonyító erejű okiratot bocsájthat ki az Önkormányzat a pl. az alapítvány számára? Bérbeadja a területet?

Amennyiben a jogosult településen működő Non-profit szervezet üzemeltetési-kezelési szerződést köt legalább az üzemeltetési időszak időtartamára az önkormányzattal, akkor a szervezet adhat be a játszótér kialakítására kérelmet.

 ….. község önkormányzata játszótér építését tervezi a falumegújítás intézkedés keretén belül. Két forgalmazótól kaptam játszótéri eszközök telepítéséről árajánlatot, melynek feltüntetése az Építési betétlapon több kérdést is felvet. 5 játszótéri eszköz, mint felépítmény tételszerűen felsorolt árat tartalmaz, de az alépítmény munkanemenként az összes eszközt érintően összegezett  (11 tételben). Kérdésem, hogy  1 játék és a hozzátartozó alépítmény együttesen kerüljön-e egy összegben feltüntetésre vagy az egész játszótér ajánlat egyetlen tételként szerepelhet? Az építési normagyűjteményben ezek a játékok nem szerepelnek és az alépítmény sem beazonosítható.

A játékok elhelyezése esetén a játékok elhelyezése érdekében a alépítmény kialakítása az ÉNGY alapján a 21 tétel az Irtás föld és sziklamunka munkanemhez tartozik (Építési betétlap A és B). Maga a felépítmény vagyis a játékok K tételként 2 árajánlat becsatolása mellett elszámolhatóak (Építési betétlap C)  

 

Érdeklődni szeretnék, hogy a falumegújítási pályázatban a polgármesteri hivatal, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő tetőszerkezetének cseréjéhez, felújításához igényelni lehet-e a pályázat keretében támogatást? Ha nem akkor kérem térjenek ki rá, hogy mely funkció az akadály, ill. lehet-e esetleg arányosan pályázni? pl. 70% kultúrház, akkor a felújítási költségek 70 %-a a támogatott?

A rendelet értelmében az alábbi épületekre nem igényelhető támogatás: „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését” ennek értelmében az orvosi rendelő tetőszerkezetének cseréjére, külső felújítására nem igényelhet támogatás. A kultúrház és polgármesteri hivatal külső felújítására igen.

 

A falumegújítás keretében nem igényelhető továbbá támogatás a helyi vagy országos védettség alatt álló épület felújítására valamint olyan épület felújítására amely IKSZT biztosit helyet.

 

Kérem szíveskedjék közölni, hogy települési önkormányzat a 135/2009. FVM rendelet alapján jogosult-e autóbusz váró felújítás címén pályázat benyujtására

A községben 2 db, különbözű utcákban lévő autóbusz várót kivánunk felújítani, kérem sziveskedjék közölni azt is, hogy egy pályázat keretében a két buszváró felújítása igényelhető-e.

Kérem válaszát mielőbb megadni szíveskedjék.

A településen autóbusz várók kialakítása céljából kérelem beadásnak nincs akadálya.

Önkormányzat pályázna művelődési házának külső felújítására: vakolatfestés+nyílászáró festés+csatorna festés+kerítés felújítás. Az épület nem védett, szilárd burkolatú út övezi.

Kérdése, jogosult-e pályázni erre az épületre, ha a nyílászáró csere most történik állami (TEKI) forrás felhasználásával?

A pályázni tervezett tevékenységek és a most folyó beruházás között tevékenység és forrás átfedén nincs. A most folyó nyílászárócsere tervszerinti befejezési ideje: 2008.11.30

 A 135/2008 (X.18.) FVM rendelet 3§ (4) b) pontja alapján nem vehető igénybe támogatás „az önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezően ellátandó feladatok - kivéve köztemető - ellátását szolgáló épület fejlesztésére”, amennyiben az Önök által jelölt művelődési ház nem sorolható ezen intézmények közé, illetve nem állnak helyi/országos védelem alatt, akkor beadhatnak kérelmet falumegújításra és –fejlesztésre (amennyiben helyi/országos védettség alatt áll, akkor a 138/2008 (X.18.) FVM rendelet vonatkozik ide). Természetesen a most zajló felújításra ne nyújtsanak be kérelmet.

 

1.) Falufejlesztésben a 2. célterületen szeretne a térségünkben a többcélú kistérségi társulás pályázni, ahol a társulás 20 falvából kb. 8-10 kívánja  a zöldfelületeket rendbe tenni és használati térelemeket elhelyezni.

A kérdés az, hogy ebben az esetben a kistérségi társulással kössenek a beruházás megvalósításáról szóló megállapodást, valamint az üzemeltetési kötelezettség lejártáig szóljon a megállapodás ugye?

2.) Másik kérdésem pedig a 4. célterületre vonatkozik. Játszóteret szeretne az egyik község kialakítani, és azt a kérdést tették fel nekünk, hogy ha a Cigány Kisebbségi Önkormányzat civil szervezetnek számít-e a pályázat szempontjából, vagy önkormányzatnak?

1.      A 135/2008 (X.18) FVM rendelet 5§ (5) bekezdésben foglaltak értelmében „Amennyiben a fejlesztéssel érintett épület nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a támogatás igénybevételének feltétele - a Vhr. 27. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően - a 4. és 5 számú melléklet szerinti települési önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, települési kisebbségi önkormányzat, és az ingatlan tulajdonosa között beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtója jogosult a beruházást megvalósítani, és az ingatlanon, az ingatlan tulajdonosa üzemeltetési kötelezettsége lejártáig az egységes arculatot meghatározó elemeken változtatásokat nem végez.”. Válaszunk tehát igen, a kistérségi társulással kell üzemeltetési-kezelési szerződést kötni.

2.      A Cigány Kisebbségi Önkormányzat önkormányzatnak számít.

 

A kérdésem a falufeljesztési intézkedésről az lenne, hogy egyesület milyen támogatási %-ot kaphat.

 

Mivel az összes elszámoható kiadás 100%-a. Amenyiben természetes személy, akkor 70%. Tehát az egyesület természetes személy és így 70%-ra jogosult, vagy non-profit szervezetként értendő és akkor 100%-ra lehet jogosult.

 Az egyesület nem természetes személy, hanem jogi személyiség. Az egyesület non profit szervezet mint ilyen amennyiben az adószám 1 úgy az elszámolás alapja a bruttó költség 100%, amennyiben 2 (vagyis ÁFA vissza igénylésre jogosult) úgy a nettó összeg 100 %.

 

Az EU önerőalap az ÚMVP III tengely intézkedéseihez nem használható fel, mivel az  EU Önerő Alap támogatás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a 2007-2013-as finanszírozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Európai Szociális Alap) és Kohéziós Alapból a (3) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében elnyert uniós támogatásokhoz szükséges önkormányzati saját forrás kiegészítéséhez igényelhető. A vonatkozó 16/2008. (III. 28.) ÖTM rendelet az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2008. évi támogatásának rendjéről nem tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaira vonatkozó hivatkozást, tehát az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megvalósított fejlesztésekhez az Önerő Alap nem vehető igénybe.

 

Kérem egyértelmû állasfoglalásukat, illetve írásos utasításukat a kért adatállomány megadására. 

Az Önök által kért adatok és azok elhelyezése bárki számára elérhetõ honlapokon az adatvédelmi elõírásokkal ellentétes (1992 lXIII törvény a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról). Ezek az adatok személyes jellegûek (pontos lakcím, telefonszám) és az érintettek egyértelmû hozzájárulása és engedélye nélkül tudomásunk szerint nem helyezhetõk el nyilvános hozzáférésre.

A kért adatok természetesen nem a munkaszervezet munkatársainak személyes vagy otthoni elérhetőségeire vonatkoznak. Ezt egyértelműsítendő az IH felhívta a figyelmet arra, hogy „Felhívjuk figyelmét, hogy a közölt adatokat nyilvánosan elérhetõvé tesszük az www.umvp.eu honlapon, ezért ennek megfelelõen szíveskedjék elérhetõségét megadni.”

 Az adatok a munkaszervezetekkel való hatékony kapcsolattartást, s ezzel a Helyi Akciócsoportok fejlesztési lehetőségeinek bővítését (ügyfelek által való elérhetőség, területközi és nemzetközi kapcsolatok, IH kommunikáció) szolgálják, ezért kérjük szíves megértését az adatszolgáltatással kapcsolatban.  

Kiszombor Község Önkormányzatát megkereste egy helyi lakos, mert pályázatot kívánna benyújtani az ÚMVP III. tengely pályázatára.

A helyi lakos magánszemélyként kíván pályázatot benyújtani a vidéki örökség megõrzésére kiírt pályázatra. A lakos egy helyi védettség alatt álló épületben lakik, ahol külsõ felújítást kíván elvégezni. Az épület tulajdonosa 1/1 arányban a lakos, az épület lakóépület.

 

Az MVH 120/2008. (X. 18.) számú közleményében az áll, hogy a támogatás igénybevételére jogosultak a nonprofit szervezetek, az egyházi jogi személyek és az önkormányzatok, valamint társulásaik. Továbbá a támogatás mértékénél a közlemény kitér arra az esetre, amennyiben az épület tulajdonosa természetes személy.

Kérdésünk az lenne, hogy ilyen feltételek mellett a pályázati kiírás lehetõvé teszi-e a pályázat benyújtását? Amennyiben benyújtható, akkor milyen formában, ki nyújthatja be? 

A vonatkozó rendelet 2.§ (1) kh) pontja alapján:”ügyfél: a 4. vagy 5. számú melléklet szerinti településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, továbbá székhellyel vagy telephellyel rendelkező non-profit szervezet, valamint egyházi jogi személy;”.

 

A fentiek értelmében természetes személy a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatásokra nem jogosult.

 

Szeretnék választ kapni néhány kérdésemre a Vidéki örökség jogcímrendelettel kapcsolatban!
Van egy épület amelynek a tulajdoni lapján az szerepel, hogy műemléki környezet. Ez a státusz automatikusan megfelel-e a helyi védettségnek vagy nem?

Ebben az épületben egy helytörténeti gyûjteményt szeretnének létrehozni, aminek biztosított a látogathatósága, emiatt belsõ felújítást is lehet végezni rajta (a rendelet szerint), ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mielõtt megvásárolták, egy eladósodott család élt benne, emiatt kikötötték tõlük a villanyt és leszedték a vízórát. Ebben az esetben támogatható-e a bekötés, vagy csak a víz,- és villanyórától?

Lehetõség van-e régi bútorzat vásárlására a helytörténeti gyûjteménybe; valamint ha lehetséges akkor az elszámolható-e adásvételi szerzõdéssel, vagy csak számlával?
 

A vonatkozó rendelet alapján, az 1. célterület keretében a rendelet 2.§ (1) a) és b) pontjaiban meghatározott helyi védelem vagy országos védelem alatt álló építmények külső vagy belső felújítására, az épület megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítására, valamint a kapcsolódó zöldfelületek és kerítések kialakítására, felújítására van lehetőség. A rendelet értelmében kizárólag az 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§-ának (3) bekezdése alapján önkormányzati rendelettel helyi védetté nyilvánított építészeti örökség minősül helyi védettnek.

 

A felújításhoz kapcsolódóan kizárólag a telekhatáron belüli fejlesztések támogathatóak. Használt eszközök (bútorzat is beleértendő) vásárlására a jogcímrendelet keretében nincs lehetőség.